Atlétika vs. COVID-19, (videó) Gyulai Mártonnal beszélgettünk

Atlétika vs Covid19 Gyulai Mártonnal veszélgettünk

Gyulai Mártonnal igyekeztünk körbejárni az atlétika jelenét, közeli és távolabbi jövőjét, valamint a koronavírus sportágra gyakorolt hatását. Az Európai Atlétikai Szövetség tanácsának tagja egy megszívlelendő nagyapai tanácsot is megosztott velünk.

Amikor Európában még csak a koronavírus-helyzet elmérgesedésének baljós szelei kezdtek fújni, az atlétika berkein belül már tudták, hogy baj van. Március 13. és 15. között rendezték volna meg ugyanis a nankingi fedett pályás világbajnokságot – amely egy főleg Európában remek eredményeket hozó fedett pályás szezon megkoronázása lett volna –, ám a nemzetközi szövetség (World Athletics) a járvány miatt elhalasztotta a kínai városban tartandó eseményt.

Jövő márciusban így igencsak sűrű lesz a nemzetközi versenynaptár, hiszen a nankingi vb-vel egy időben rendezik az ausztráliai Bathurstben a mezeifutó-világbajnokságot, míg előtte két héttel a lengyelországi Torunban a fedett pályás Európa-bajnokságot. A nyáron pedig a tokiói olimpiát, amelyet ugyebár szintén elhalasztottak egy évvel. Ezt az utóbbi évek két legsikeresebb magyar atlétája különbözőképp fogadta. Márton Anitát már a nankingi vb elhalasztása is érzékenyen érintette, hiszen címvédőként indult volna rajta, Baji Balázs viszont egyéves kihagyás után sérülésből visszatérve még biztos nem lett volna csúcsformában az olimpia idején.

„Anita az egyetlen, akinél felmerült, hogy ez mennyire rosszkor jött – beszélt az olimpiai bronzérmes súlylökőnkről Gyulai Márton.Neki voltak, és úgy tudom, hogy továbbra is vannak családalapítási tervei, de én nem beszéltem vele erről, tehát nem lenne korrekt, ha bármit is mondanék. Baji Balázs ugyanakkor összetette a két kezét, hiszen így van még egy éve a felkészülésre, és még egészségesebb, még gyorsabb lehet.”

Gyulai Márton atlétika
Gyulai Márton az Európai Atlétikai Szövetség Tanácsának tagja

NÉZŐK NÉLKÜL? MIÉRT NE?

A sportélet lassan talán kezd újraindulni, de sok esetben nézők nélkül.

„Szerintem van – érkezett a határozott válasz Gyulai Mártontól arra a kérdésre, hogy szerinte van-e értelmük az atlétikában a zárt kapus eseményeknek. – Én egy nagyon hagyománytisztelő ember vagyok a sport terén. Mindig azt mondom, hogy csak azért ne változtassunk meg egy szabályt, hogy változzon valami. Akkor változtassunk, ha annak van értelme. Most ennek az az értelme, hogy lehessen versenyezni. Simán el tudok képzelni olyan versenyeket, ahol csak minden második pályán futnak, vagy a stadion egyik végében zajlik egy versenyszám, a másik végében pedig egy másik versenyszám. Az atlétáknak ez egy lehetőség. Bármennyire is furcsa, de versenykörülmények között még egy üres stadionban is teljesen máshogy reagál és teljesít a test és a fej, mint egy edzésen.”

A szervezők szempontjából jóval összetettebb kérdéskör ez, elég, ha csak az anyagi oldalát nézzük.

„Nincs jegybevétel például, de ma világszerte nem a jegybevétel a legfőbb bevételi forrás az atlétikában, sokkal inkább a televíziós jogdíjak. Azt is érdemes megnézni, hogy milyen költségek esnek ki. Azáltal, hogy nincsenek nézők, sokkal kevesebb biztonsági ember, takarító, jegyszedő kell, és a promóció is kevesebb, hiszen a nézőt nem akarod behozni az utcáról. Millió ilyen tétel van, a többletköltségek oldalán is. Például, ha be akarod tartani a biztonságos távolságot, akkor hogyan eteted, altatod a résztvevőket…”

Atlétika vs COVID-19 versenyek üres lelátókkal
Verseny üres lelátókkal?
Jegybevétel zártajtós meccsekkel

HA NEM SZERETED, NEM LESZEL JÓ BENNE

Maradva a pénznél, kíváncsiak voltunk, hogy egy bennfentes szerint megéri-e manapság atlétának állni.

„A nagyapám olyan harmincöt évvel ezelőtt azt magyarázta, hogy ha nem szereted azt, amit csinálsz, akkor azt nem tudod jól csinálni – idézte fel Gyulai Márton a szív- és tüdősebész kórházigazgató nagyapa jó tanácsát. – Ha valaki azért akar atletizálni, mert azt gondolja, hogy azzal majd keres három forintot vagy öt dollárt, akkor nem vagyok benne biztos, hogy annyira sikeres lesz benne, mintha bármi mást csinálna az életben. Másrészt a Magyar Atlétikai Szövetség most már tízéves munkájának köszönhetően hatalmas lehetőségek nyíltak meg a magyar atlétikában. Szerintem nagyságrendekkel több pénz van ma a felkészülésre és az edzőképzésre, több nemzetközi versenyre és edzőtáborba tudnak eljutni az atléták. Ha tehát ők beleteszik a saját elhivatottságukat, szeretetüket, akkor nemzetközi szinten olyan eredményeket érhetnek el, amiből már jönnek a pénzdíjat, a rajtpénzek, a szponzori szerződések, az önkormányzati támogatások, és ebből jól meg lehet élni.”

Érdekes témaként szóba került a sportág nézőközönsége is, amelynek a bázisát még tovább kellene fiatalítani.

„Az atlétika célközönsége, amely követte, az egy nagyon idős korosztály volt. Nem akarok senkit sem megbántani, természetesen ezek fiatal, erős emberek, de az ötvennyolc-hatvanéves átlagéletkor nagyon idősnek számít akkor, ha egy piaci célcsoportot veszünk. A vásárlóerőt nézve ez egy idősödő korosztály, ezt kellene átlagban lejjebb hozni. Nem biztos, hogy egy embert kell megtalálni erre, hiszen szerintem a Bolt-érának legalább akkora negatívuma volt az ő személye, mint amekkora pozitívum, hiszen most mindenki azt mondja, hogy nincs Usain Bolt, engem most nem érdekel az atlétika. Ezt nagyon nehéz lesz levetkőzni.”

Atlétika vs Covid19 - pihenőn az atléták
Pihenőn az atléták?

NINCS VESZÉLYBEN A BUDAPESTI VB IDŐPONTJA

Az atletizálni kezdő fiatalok száma évek óta emelkedést mutat. A pozitív tendencia fenntartásához Gyulai Márton szerint elengedhetetlenek a helyi sztárok, akikre a gyerekek fel tudnak nézni, valamint a hazai rendezésű rangos viadalok.

„Emlékszem arra, amikor gyerekként kint voltam különböző versenyeken, például a Népstadionban a Budapest Nagydíjakon. Ha arra gondolok, hogy Steve Cram világcsúcsot futott 1985-ben, még most is kiráz a hideg, mert olyan volt ott az egész légkör. Tudtam, hogy ami ott történik, én azt szeretem.”

Hasonló élményben a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság nézőinek is részük lehet. Bár különböző fórumokon olyan vad felvetéseket is lehetett olvasni, miszerint ezt is elhalasztják, Gyulai Márton, a sikeres vb-pályázat ügyvezető igazgatója megnyugtató választ adott.

„Nincs olyan 2023-as atlétikai esemény, amelynél felvetődött annak eltolása. 2020-ról 2021-re és 2021-ről 2022-re átkerültek versenyek, de 2022-ről semmit sem halasztottak a következő évre, amely így befolyásolná a 2023-as versenyeket.”

A koronavírus-járvány pedig akkor már remélhetőleg csak egy rossz emlék lesz.