Covid19 vs Vízilabda (videó): Nagy László válaszol

Nagy László az MKSZ alelnöke, kétszeres Bajnokok Ligája-győztes magyar válogatott kézilabdázó, jobbátlövő, olimpikon kézilabdázó válaszolt Perjési Tamás kérdésire a Sport-Talk III. sorozatunkban. Nagy László büszke rá, hogy a Telekom Veszprém kézilabdázói gyakorlatilag egy emberként fogadták el a vírushelyzet miatti bércsökkentést, a magyar szövetség alelnökeként pedig a hazai bajnokság magyarosítása az egyik fő célja.

A koronavírus-járvány nem kímélte a legnagyobb sportklubokat sem, amelyek az elapadó bevételeiket az alkalmazottak bérének csökkentésével próbálták ellensúlyozni szerte a világon.

„A csapatkapitánynak és a csapatkapitány-helyetteseknek tálaltuk a döntésünket – engedett bepillantást a tárgyalások menetébe Nagy László, a veszprémi klub sportigazgatója. – Ők elmondták az érveiket, mi is a sajátunkat, és így sikerült olyan korrekt közös nevezőre jutni, amelyet a játékosállományunk majdhogynem kilencvenöt százaléka maximálisan elfogadatott. Persze senki sem örül, hogy a megkötött szerződések ellenére pénzt vesznek ki a zsebéből, de büszkén és örömmel mondhatom, hogy nagyon lojálisak voltak.”

Európa különböző országaiban különböző helyzetekben találták magukat a klubok.

„Németország egyes tartományaiban külön jogszabály van sportbérek kifizetésére, ami azt takarja, hogy az állam átvállalja ezek egy részét – folytatta Nagy László. – Spanyolországban viszont nincs ilyen, a Barcelonának például önmagának kell ezt kigazdálkodnia, mert az állami segítség ilyen téren minimális. Franciaországban ugyanez a helyzet, van ugyan állami segítség, de ezekhez a játékosbérekhez képest elenyésző.”

AZ EHF A KLUBOKRA BÍZOTT VOLNA EGY FONTOS DÖNTÉST

A hazai bajnoki és kupaidényt nem folytatják, ahogy az EHF-kupát is lefújták, a Bajnokok Ligája négyes döntőihez azonban ragaszkodott az európai szövetség. Természetesen a pénz áll a háttérben.

„Tendenciává vált, hogy a final four helyszíne be van biztosítva a következő évre, és a jegyek nagy részét, a reklámjogokat, a közvetítési díjakat már mind értékesítették. Az európai szövetség el akarta kerülni, hogy ezeket a pénzeket vissza kelljen fizetnie a nézőknek, valamint a televíziós társaságoknak.”

Az idei férfi BL négyes döntőjét jelen állás szerint decemberben rendezik meg, mégpedig a Veszprémmel. Az eredeti májusi időpont eltolása érdekes kérdést vetett fel az idő közben klubot váltó játékosok kapcsán. A norvég Sander Sagosen például a PSG-t segítette a legjobb négy közé, de decemberben már a szintén final four-résztvevő Kiel játékosa lesz.

„Az EHF kezdetben próbálta hárítani a további terheket, azt mondta, hogy a klubok állapodjanak meg egymással ez ügyben. Erre mondtuk, hogy az ellentétes érdekek miatt ez járhatatlan út, döntsön az EHF.”

Végül az az észszerűnek nevezhető döntés született, hogy minden játékos abban a klubban játszhat, amelynek a kötelékébe tartozik az adott időpontban. A nyáron Veszprémet elhagyók tehát decemberen már nem léphetnek pályára Kölnben.

NE CSODÁLKOZZUNK, HOGY SOK A KÜLFÖLDI

A hazai kézilabdás idény a legfrissebb hír szerint szeptember 6-án indulhat el, remélhetőleg a „régi” szereplőkkel. A szövetség igyekszik minden segítséget megadni annak érdekében, hogy egy klub se váljon a vírushelyzet miatti megszorítások áldozatává. Ennek egyik eszköze lehet az amerikai major ligákban alkalmazott fizetési sapka bevezetése.

„Szó van róla. Azt gondolom, ez normalizálná a piaci trendet, és be tudná állítani országos szinten is. Nem azt határoznánk meg, hogy egy-egy játékosnak mekkora lehet a bére, hanem egy globális fizetési sapkát vezetnénk be a klubokra nézve, amelyek bizonyos összeget költhetnének a játékosállományukra” – mondta a Magyar Kézilabda Szövetség alelnökeként is tevékenykedő Nagy László, aki nem tagadta, hogy kicsit elszaladtak itthon a kézilabdás fizetések.

„Igen, lehet ezt mondani, abszolút. Csodálkozunk, hogy külföldről áramlanak be a légiósok, de ebben megvan a magyar játékosok és menedzserek szerepe is, hiszen egy magyar játékos béréért két külföldit tudnak foglalkoztatni a klubok. Szóval ne csodálkozzunk azon, hogy külföldiek jönnek, ha a magyar bérek így elszaladtak.”

Ha megvalósul az MKSZ terve, akkor ebben hamarosan változás állhat be. A korábbi világklasszis jobbátlövő szerint a szövetség szeretné magyarosítani a magyar bajnokságot, minél több hazai játékosnak lehetőséget adva.

„Területi akadémiák jönnek létre. A már eddig is működő NEKA mellett szegedi, veszprémi-balatonfüredi, debreceni és budapesti központtal indul el ezek működése szeptembertől. Lesz, amelyik csak férfi, illetve csak női fiatalokkal foglalkozik, de például a budapesti koedukált lesz. Ezzel szeretnénk lefedni az egész országot, hogy mondjuk egy nyíregyházi kislánynak ne kelljen Győrbe elmennie. A cél az, hogy utánpótlásszinten is ugyanazok legyenek az alapok, mint a felnőttválogatottnál, ugyanazt a tendenciát kövessék, ezáltal stabilitást adhatunk a magyar kézilabdának.”

„NEM ÉRDEKEL, HÁNYADIKAK LESZÜNK”

Az erőnléti felkészülés terén az északi vonalat követi a magyar szövetség („láttuk, hogy az elmúlt öt-tíz évben férfiaknál és nőknél is átfutott mindenkin ez a skandináv stílus”), taktikában viszont a spanyolok felé közelítenénk. Az utóbbi években a magyar élcsapatoknál, majd a válogatottnál is ez vált uralkodóvá, de mit is jelent tulajdonképpen a spanyol stílus?

„A spanyolok alacsonyabbak és nem feltétlenül túl erősek, ezért nekik ezt a gyorsaságukkal és a gondolkodásukkal kell kompenzálniuk – kezdett bele a szakmázásba a Barcelonában 12 évet lehúzó Nagy László. – Ők kicsit gondolkodóbb kézilabdát játszanak. A spanyol védők például kiszámolják az ellenfél labdaleütéseiből és lépéseiből, hogy milyen passzsávba álljanak be, ezzel lépéshibára kényszerítve őket. Ilyen labdacsapdákat próbálnak felállítani, abba az irányba terelgetik az ellenfelet, ahová ők szeretnék, hogy ott aztán támadófaultot provokáljanak ki. Ezek az alapdolgok nagyok sokat számítanak, és ezeket szeretnénk elültetni a magyar játékosok gondolkodásában.”

Az idei férfi Európa-bajnokságon résztvevő magyar válogatott meglepetésre bravúrok sorát mutatta be, jelezve, hogy lehet rá építeni. A hazai szövetség fő célja, hogy a 2022-es magyar-szlovák rendezésű Eb-re egy stabil, ütőképes nemzeti csapat alakuljon ki. És hogy Nagy László milyen helyezéssel lenne akkor elégedett?

„Az eredménytől függetlenül nekem csak az az egy kérésem lesz, hogy ugyanolyan hozzáállású játékosokat lássak a válogatottban, mint a legutóbbi világversenyen. Engem mint alelnököt nem érdekel, hogy hányadikak leszünk, csak a szurkolók azt lássák, hogy felszántjuk a pályát.”